Az “édes semmittevés” fogalma valószínűleg nem véletlenül alakult ki. Mi történik akkor, ha a semmittevést egyszerűen meghagyjuk annak, ami valójában…? Semmittevésnek…
Élvezd a pillanatot!
Nyilván mindannyian legtöbbször hajtunk a hétköznapokban, szeretnénk elérni a kitűzött céljainkat, dolgozunk, sietünk, versenyt futunk az idővel. Ez nagyon szép, és jól is van így mindaddig, amíg ezt a kreatív, pezsgő életérzést fel nem váltja az üresség, kiégettség érzése. Mert igen, ilyen is van, velünk is megtörténhet. Nagyon fontos, hogy ez a feszített érzés, ami sokak életében jelen van, át tudjon alakulni egy könnyed érzéssé, ellazultsággá. Erőfeszítés nélküli cselekvéssé! Kellene, hogy legyen ilyen időszak az életünkben, amikor ugyan tesszük a dolgunkat, de az általában ezzel járó érzéseket, az idegességet, feszültséget magunk mögött tudjuk hagyni. Nem a valahová való eljutásod akaratát csökkented le magadban, hanem egyszerűen csak jelen vagy, részesévé válsz az útnak…és megpróbálod élvezni. Azt hiszem, ez a boldog élet kulcsa.
Ha hagyunk ennek az “édes semmittevésnek”, “ürességnek” teret, akkor elő tudnak bukkanni olyan megtapasztalások az életünkben, hogy talán még mi magunk is meglepődünk. Olyan vágyak, olyan dolgok, amikre eddig nem jutott idő, csak szunnyadt bennünk mélyen eltemetve…
Kapcsolj ki!
Úgy gondolom, az élet nem csupán egy állandó cselekvésekből álló halmaz. Tudni kell kikapcsolni is olykor, tudni kell feltöltődni is. Korunk modern emberei, vállalkozói pont ezt nem tudatosítják. Sokan csak rohannak a szebb élet reménysége után, miközben az élet pedig szép lassan elszalad mellettük… Futunk a boldogságunk után, pedig legtöbbször elég lenne megállni és bevárni a boldog életet.
Ha belül le tudunk csendesülni bűntudat nélkül (…hogy ne azt érezzük semmittevéssel töltjük az időt, miközben valamit csinálhatnánk… ), akkor meglátjuk, hogy a külvilág felé is máshogy viszonyulunk majd. Átalakul a rálátásunk a dolgokra, a környezetünkre, a munkánkra, az emberi kapcsolatainkra. Értékes “semmittevés” ez a befelé fordulás… önmagunk belső valójának a felfedezése…
Belső nyugalom megtapasztalása szantálfa esszenciális olajjal
Az elmúlt napok számomra valami ilyen megéléseket hoztak. Felismeréseket, elmélyült gondolkodást. Sokkal izgalmasabb ez a belső út, mintsem gondolnánk. Én ennek a fokozottabb átélésére szantálfa esszenciális olajat használtam napi több alkalommal is (tenyérből mélyen belélegezve). Ez az enyhén fás, balzsamos illat tökéletesen alkalmas arra, hogy lecsendesítse az agyunk folytonos kattogását, és a békesség, nyugalom érzésével töltsön fel…
Sok minden mást is el lehetne még mondani erről az esszenciális olajról, mert nagyon sokrétű a felhasználási területe…és szívesen el is mondom Neked, ha érdekel… Nyugodtan keress meg, írj rám, üzenj…
Szeretettel: Ágica💄💋
